Home / Ország, Világ / Belföldi hírek / Nem tájékoztatták a bankok kellően a devizahiteleseket, ismerte el Csányi Sándor

Nem tájékoztatták a bankok kellően a devizahiteleseket, ismerte el Csányi Sándor

Majdnem mindenben Léhmann Györgynek volt igaza?

 

Csányi Sándor OTP-vezér elismerte, a devizásokat úgy tájékoztattak a szerződésük kockázatairól, hogy az emberek többsége azt nem értette meg – írja a Népszava hétvégi száma.

Az elnök-vezérigazgató lényegében elismerte, hogy a szerződést kötőknek nem adtak a devizahitelezés buktatóiról megfelelő tájékoztatást, amikor kijelentette: “nem szabad elhinnünk, hogy az ügyfelek megértik a pénzügyi termékeket”…

Nemrégiben a Bankszövetség elnöke még arról beszélt, hogy Magyarországon lezárult, megoldódott a devizahitelesek ügye, miközben továbbra is sokakat veszélyeztet a kilakoltatás amiatt, mert nem tudják fizetni megemelkedett törlesztőrészletüket.

S a minap az Európai Bíróság is a magyar devizaadósok számára reményt keltően foglalt állást, amikor kimondta, hogy vizsgálható: az árfolyamkockázat áthárítása az adósra tisztességes volt-e, az adósok tisztában voltak-e a devizahitel kockázataival…

Jogtiprás

Az egy éve elhunyt és „devizás ügyvédként” országosan ismertté lett siófoki Léhmann György hosszú évekig devizahitelesek százainak perét vitte, végig következetesen ugyanazt az álláspontot képviselve. 2014-ben aztán a forintosítási – a kormány által adósmentőnek mondott, Léhmann szerint azonban valójában bankmentő – törvény gátat szabott a hazai pereskedéseknek is.

Ismert ugyanakkor a tavalyi horvát példa: „Semmissé nyilvánította a svájci frank alapú jelzáloghitelt a horvát legfelsőbb kereskedelmi bíróság arra hivatkozva, hogy a bankok 2004 és 2008 között nem tájékoztatták ügyfeleiket az ilyen devizahitelek magas kockázatáról”. A döntés következményeként az érintett nyolc banknak (köztük az OTP Horvátországnak) több, mint 10 milliárd kunát (437 milliárd forint) kell visszafizetniük körülbelül 120 000 devizaadósnak.

Dr. Léhmann György egy, a halála előtt nem sokkal tett sajtónyilatkozatából idézünk: „

Európa egyetlen országában sem tapasztalható jogtiprás áldozatai a magyar devizaadósok. Míg ugyanis nálunk az árfolyamkockázatot teljes egészében az adósokra hárították, Lengyelországban a java részét a bankokkal „nyelették le”, Romániában pedig az eredeti, vagyis a felvételkori árfolyamon kötelesek visszaváltani a svájcifrank-alapú hiteleket a bankok. Vagyis egy Erdélyben élő, de román állampolgárságú magyarnak, ha például 2006-ban 10 millió forintnak megfelelő kölcsönt vett fel és megfizetett ez idáig összesen 8 millió forintnak megfelelő lejt, akkor a tartozása most hatmillió forint. A „csonka Magyarország” területén élő devizaadósnak ugyanakkor, aki 2006 óta ugyanígy 8 milliót fizetett vissza, a tartozása most 18 millió forint…

Léhmann György rendre arra is felhívta a figyelmet: a 2014-es forintosítási törvény uniós jogot is sért.

 

A Kúriára várva

A jogász egy másik nyilatkozata szerint „a Kúria jogegységi határozatot hozott, amiben az állt, hogy az árfolyamkockázat viselésének tisztességtelensége bírósági eljárásban nem vizsgálható, ám leírta azt is, hogy akkor viszont vizsgálható, ha a hitelt felvevő adós nem tudta felmérni a pénzintézet tájékoztatásából azt, hogy mekkora árfolyamváltozás, s ebből fakadó törlesztőrészlet-növekedés várható a törlesztés évei, évtizedei alatt. Ismerve a banki tájékoztatásokat, aligha akad olyan fogyasztó, aki annak a tudatában vágott a svájcifrankhitelbe, hogy néhány év alatt duplájára nőhet a havi fizetni valója. Ez esetben aligha terjedt volna így el a devizahitel… A Kúria tehát igenis leírta, mely esetekben kell vizsgálni az árfolyamkockázat adósra hárításának jogosságát, ennek ellenére a törvényből ez már kimaradt, csak a bankok érdekei lettek figyelembe véve”, amit bizonyít, hogy a Bankszövetség elnöke szerint is „példaértékű volt a devizahitelek forintosításakor a kormánnyal való együttműködés”…

Az Európai Bíróság reményt keltő állásfoglalása ide, vagy oda, a legfőbb bírói fórum, a Kúria állásfoglalását még nem ismerjük a témában. Ahogyan a siófoki ügyvéd mondogatni szokta, az adósok óvatosan legyenek csak optimisták…

 

 

 

About Fónai Imre

Check Also

Aláírásgyűjtés indult a Balaton megvédéséért

A siófoki polgármester írta alá elsőként.   Az Alfahír cikke:   https://alfahir.hu/2021/04/09/balaton_a_balaton_mindenkie_potocskane_korosi_anita_jobbik_lengyel_robert_siofok_kampany    

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük