Home / Ország, Világ / 30 százalékkal több pénzt a falusi tanítónak a városihoz képest!
Rigyác, 2015. november 12. Traktor szánt a Zala megyei Rigyác közelében 2015. november 12-én. MTI Fotó: Varga György

30 százalékkal több pénzt a falusi tanítónak a városihoz képest!

Eltűnt a tyúk, a kacsa, a disznó – végóráit éli a magyar falu?

 

Csak illúzió a falusi romantika a független hernádszentandrási polgármester szerint. Tabi fideszes kollégája úgy véli, sok, nagyon sok pénzt kell pumpálni a magyar faluba a következő években, úgy is, hogy például a falusi tanítót a városi fizetésnél 30 százalékkal többért alkalmazzuk…

 

„Körbehazudtuk egymást„

Kemény szavakat használt a Népszavának adott interjújában Üveges Gábor, Hernádszentandrás független polgármestere: „Ami az elmúlt évtizedekben mit sem változott: ha „nagyjaink” érkeznek, most mindegy, hogy épp milyen színű kormány van hatalmon, akkor egy-két napra „kistafírungozzák” a falut, feliratozzák, ami sose volt feliratozva, muskátlikat vesznek, lehet, hogy egy és kilencvenkilenc év közötti hölgyek táncra is perdülnek népviseletben a jövevények szórakoztatására. Nem azt mutatjuk, ami van, s nagyobb baj, hogy nem is nézünk szembe a tényekkel. Az elmúlt harminc évben körbehazudtuk egymást, ennek köszönhetően egy hamis kép, egy romantikus illúzió alakult ki a faluról azokban, akik nem falvakban, pláne nem észak-magyarországi vagy dél-dunántúli kis településeken élnek. S még rosszabb a helyzet, amikor ezek az emberek még arról is meg akarnak győzni minket, hogy mi, akik napi huszonnégy órában itt élünk, nem jól látjuk saját magunkat, a saját életünket, s „fentről” akarják megmondani, mit kellene tennünk.„

„Ha ma bemegyünk egy vidéki portára, jó esetben tuját látunk és gyepet, veteményest csak elvétve. A kamrában nem lógnak kolbászok, szalonnák, a polcokon nincsenek saját készítésű befőttek, lekvárok, a pincében nem sorjázik a krumpli, a zöldség, az udvaron nincs tyúk, kacsa, disznó meg pláne nincs… „

S hogy megoldást jelenthet-e a magyar falu program? Üveges Gábor szerint „lehet magyar faluprogram, lehet nagyon sok minden, ami ott és akkor tüneti kezelésre jó, de ha fenntartható módon nem kapcsoljuk be a falvakat az ország vérkeringésébe, akkor az efféle programok nem jelentenek semmilyen hosszú távú megoldást… Milyen ország ez, ahol menekülnek a falvakból, térségek ürülnek ki, és lassan mi válunk Európa migránsaivá? Ha a következő években nem „ruházunk be az Emberbe” a falvakban, nem becsüljük meg igazán azokat, akikkel közösséget és országot lehet építeni, akkor bizony most a végjáték óráit éljük, ahonnan nem lesz visszaút…„

 

„Sok pénzt kell a vidékbe pumpálni„

Beruházni az emberbe – hasonlókat mondott egy minapi interjúban Schmidt Jenő, a Somogy megyei Tab fideszes polgármestere, a TÖOSZ (Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége) elnöke is. „Ahhoz, hogy helyben maradjon a falusi ember, a megélhetés, a lakhatás, a közlekedés, a közszolgáltatások színvonalát kell jelentősen javítani… Ha öt év múlva ennek köszönhetően megáll az elvándorlás, akkor jól dolgoztunk, tíz év is eltelhet, mire valódi látszata is lesz… „

Schmidt Jenő jó szokása szerint „eretneknek tűnő„ gondolatokat is megengedett magának. Azt mondta: „Kevés kivétellel szinte valahány magyar térség elvándorlásra ítéltetett. Ezt a folyamatot akár jogszabály-változások árán is vissza kell fordítani. Ha azt akarjuk, hogy legyen a faluban tanító, akkor a városi tanítói fizetéshez képest 30 százalékkal többet kell neki adni. Ugyanígy a falusi egészségügyben, szociális szférában. A vidékbe nagyon sok pénzt kell pumpálni, visszavinni az életet… „

 

Hat érv a tyúktartás mellett

A falusi tyúktartásra ösztönöz a senior.hu friss cikke. „Mi is jól járunk a kapirgálókkal„ – írják. „Nagyanyáink kertjéből még nem hiányozhatott a baromfi, de manapság mintha már nem lenne divat tartani. Sok helyen még vidéken sem látunk szárnyasokat, pedig ott miden adott lenne a nevelésükhöz. Akadnak, akik mégis belevágnak, mert szeretik az állatokat vagy tudatosan kívánnak táplálkozni, mások a gyerekek kedvéért hoznak a kertbe pipiket. Nekünk 6 érvünk van arra, hogy a csirkék újra visszakerüljenek a hátsó kertekbe!„

E hat érv, aminek a részletezése megtalálható a senior.hu-n: 1. Kevesebb étel megy a kukába; 2. A kertet is kitakarítják; 3. Értékes a trágyájuk; 4. A tojása nem csak a gyomrunkban végezheti; 5. Vegyszerek helyett is kiváló; 6. Segít csökkenteni az ökológiai lábnyomunkat.

 

 

About Fónai Imre

Check Also

Helyi népszavazások a jövő tavasszal a szabad városokban

„Nincs erősebb hang, mint a nép szava. Most egy helyi népszavazási forradalommal mutatjuk ezt meg” …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük