Home / Ország, Világ / Házas doki még mindig ugrik

Házas doki még mindig ugrik

A 78 éves dr. Házas József az ország legidősebb aktív ejtőernyőse.
A siófoki doki, korábbi országgyűlési és helyi önkormányzati képviselő a 60. ugrását teljesítette a napokban. Ő ma az ország legidősebb aktív, licences ejtőernyőse. Majdnem kerek öt évtizedet kihagyott, mire újra ugrani kezdett. Hatvanötödik születésnapjára kapott ajándékul egy tandemugrást a fiától, az ott és akkor átélt rossz élmények hatására határozta el: újra megpróbálkozik egyedül.

– Mint egy báb, úgy zuhantam, nulla adrenalin, én, aki „fénykoromban” egy PO-2-es kétszemélyes, kétfedelű gépből is ugrottam, úgy, hogy előtte kimásztam az ülésből a szárnytőre – mondta korábban a megyei napilapnak Házas József. – Csakhogy az már régen volt. Elsős csurgói gimnazistaként elméletben mindent megtanultunk a kaposvári repülőklub ejtőernyős körében, ám hiába írtunk levelet még a hadügyminiszternek is (1955-öt írtunk ekkor), azt válaszolta: szépek az ambícióink, de a szabály az szabály, 16 éves korunk előtt nem ugorhatunk, addig járjunk csak türelemmel edzésre. Jártunk is, 1956. július 22-én aztán egy felszállás előtt kevés volt az ember a gépen, a barátommal felvittek bennünket. Budapestről az első magyarországi AN-2-essel jött az elöljáró, amikor kérdezte, hány évesek vagyunk, rávágtuk, hogy tizenhat. Nagy darabok voltunk, elméletben meg ugye mindent tudtunk.

Biztonságos sport, állította akkor a lapnak, „ma már vész esetére szolgáló automata ernyőnyitó nélkül nem lehet ugrani… 1956 után „magára maradt” a csurgói ejtőernyőskör, én vettem át a vezetését. De jöttek az egyetemi évek, orvos akartam lenni és az ejtőernyőzés elfelejtődött, egészen a hatvanötödik születésnapomig, tehát már nyugdíjasként tértem vissza. Megkérdeztem, van-e korhatár, milyen vizsgát kell tenni, azt felelték, orvosi papír kell és a szabadesés-képzést kell teljesíteni, amerikai mintára, kilenc ugrással. A vizsgán átmentem, licencet szereztem (könnyűszerkezetes kisrepülőt is vezethetnék az orvosim alapján) és azóta ugrom megint… Ebben a korban már tompulnak a reflexek, kevesen vágnak bele, hogy az orvosi alkalmasságit és a szabadesés-képzést is teljesítsék… Én amolyan fatalistaként  sohasem foglalkozom azzal, hogy mi lesz velem, ez nem jut eszembe… Emlékszem, 15 évesen a zúgó gépben, alattam a mélység és el kell döntenem: ugrom, vagy nem ugrom? Ugrottam. Ez sok másban is segített az életem során, amikor azt mondtam valamire: meg akarom, meg tudom csinálni. Igazi jellemformáló ez a sport…„

A hatvanadik előtt és után. Fotók: Házas Gábor Facebook-oldala

 

About Fónai Imre

Check Also

Máskor a fa, most a nád takarta a balatoni panorámát

A déli parti apartmanházépítési láz hozadéka…   A hirbalaton.hu cikke:   http://www.hirbalaton.hu/eljaras-indult-a-fonyod-keleti-reszen-levideozott-nadirtas-ugyeben/#more-72744     fotó: …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük