Home / Déli-part / Levágott lábú lótetem, pufók szerzetes: folytatódik a pálos kolostor feltárása

Levágott lábú lótetem, pufók szerzetes: folytatódik a pálos kolostor feltárása

Idén nyáron folytatódik a balatonszemesi pálos kolostor feltárása. Két nyílt napot is terveznek a régészek az érdeklődők számára.

 

Öt éve a balatonszemesi önkormányzat finanszírozásában dolgoznak a régészek és régészhallgatók a pálos kolostor feltárásán. A szemesi képviselő-testület a legutóbbi ülésén megszavazta a támogatást a feltárás idei folytatására.

Júliusban érkeznek a Balatonszemes melletti erdőbe a régészek és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem régészhallgatói – tudta meg az InfoRégió Papp Attilától, az ásátás koordinátorától. A napokban zajlott egyébként a 2016-os első, balatonszemesit követő pálos konferencia, ezúttal a Pilisi Parkerdő területén, a hajdani budaszentlőrinci pálos főkolostor tőszomszédságában. Számos hazai és külföldi szakembert vonzott éppen az, amit Balatonszemesen az elmúlt évek során sikerült feltárni. A lengyelországi nemzeti kegyhelyről, Czestochowából is érkeztek, az ő érdeklődésüket is felkeltette az a valóságos régészeti szenzáció, hogy két éve megtalálták a pálos kolostor alapkövét, korábban ugyanis nem volt tudomásuk a szakembereknek középkori alapkőelhelyezésről, illetve ilyen szertartásról.

Levágott lábú lótetem

További szenzáció, hogy eddig ismeretlen Árpád-kori falura bukkantak a kolostor alatt, miközben korábban Balatonszemes határában is elkezdték egy ugyancsak Árpád-kori falu feltárását (1988-ban Költő László egy próbaásatáson lovas sírt tárt föl, a leletek alapján a kalandozások korának harcosa itáliai és bizánci hadjáratban is részt vehetett), szintén megdöbbentő leletekkel. Az egyik, Szent István és Szent László kora közé datálható házból egymásra helyezett ló- és kutya-, vagy farkastetem került elő, levágott lábakkal. – A kereszténység felvétele úgy látszik, eddigre még nem lett általános az országban – jegyezte meg a rituális leletekre utalva Papp Attila.

A pufók szerzetes

A 2016-os ásatás különlegessége az egykori sekrestye lebontott falai közt az épülettörmelékből egy szerzetes fejét ábrázoló életnagyságú szobor előbukkanása volt. A „szemesi pálos barát” kissé pufók arcú, feje búbja a kor papi viselete szerint kopaszra borotvált. A fej felett keresztet faragtak ki. A különleges faragvány egykor egy tompaszögű falsarokba, feltehetően templomszentélyben elhelyezett, boltozatindító konzol volt.

 

Zarándokcélpont lehet 

A balatonszemesi önkormányzat évről-évre pálos kiállításon mutatja be a rend hazai történetét. – Csak a pálos ásatásokra és a leletanyag közszemlére tételére már közel húszmillió forintot áldoztunk az elmúlt néhány évben – mondta Takács József balatonszemesi polgármester. – Azt szeretnénk, ha a rádi templomrom, Teleki középkori temploma és a szemesi pálos kolostor turista-zarándokút állomásai lennének.

Papp Attila, az ásatás koordinátora szerint Balatonszemes anyagi áldozatvállalása példa lehet más települések számára is, akik szeretnék megismerni és bemutatni a múltjukat. – A szemesi pálos kolostor feltárásának immár nemzetközi a híre, ezt jelzi a minapi konferencia is. A lengyelországi Czestochowába évente öt-hat millióan zarándokolnak el, hasonló zarándoklat célja lehet Balatonszemes is. Idén nyáron is több héten át folyamatosan 16-18 régészhallgató dolgozik majd a kolostor feltárásán, miközben vele párhuzamosan az Árpád-kori falun is dolgozunk. A régészhallgatók gyakorlatát komoly szakemberek irányítják, Végh András egyetemi docens vezeti az ásatást. S most először azt tervezzük, hogy két szombati napon ásatási nyílt napot hirdetünk, ekkor szervezett csoportok megtekinthetik a kolostor feltárását, szakmai vezetéssel.

 

1555 körül menekültek el

„Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok története szervesen kötődik a Balaton térségéhez, számos kolostoruk volt egykoron a tó körül. Ezek közül az egyik legjelentősebb volt a Balatonszemes és Teleki között épült Mindszent kolostor, melynek viszonylag bő okleveles anyagából ismert, hogy “Tóthnak mondott Lökös mester, Raholczai Jakab fia” jelentős adományokat újított meg a remeték számára 1323-ban. A kolostor folyamatos működése és kiterjedt gazdasági tevékenysége a 16. század közepéig nyomon követhető. Az első török pusztítás 1542 nyarán érte a kolostort, de a remeték csak az 1555. évi hadjárat környékén menekültek innen el…„ – olvasható a palosepiteszet.hu-n.

 

 

 

About Fónai Imre

Check Also

Marcali is a migránsmunkás-térképen

Marcalit is a migránsmunkás-térképre rajzolta hétfőn dr. Steinmetz Ádám. „A marcali üzemekben mongolok dolgoznak, bárki …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük