Home / Déli-part / Kell egyáltalán ekkora tömeg a nyári Balatonnak?

Kell egyáltalán ekkora tömeg a nyári Balatonnak?

Bűn a nyári szezonra „engedni” egy újabb zajos tömegrendezvényt, nem biztos, hogy akkora tömegre van szüksége a Balatonnak nyáron, mint amekkora felkeresi – merész, szókimondó, vitát generáló mondatok a Balaton jelenét és jövőjét taglaló kerekasztalbeszélgetésből.

A Magyar Nemzet ültette le Kardos Gábort, a Balatoni Kör szóvivőjét, Balassa Balázst, a Balatoni Szövetség elnökét és Oláh Miklós kutatót.

Erős mondataikból idézünk:

Kardos: – Sajnos sokáig az tűnt itt turisztikának, hogy amikor kisüt a nap, és felmelegszik a víz, akkor emiatt – nem miattunk – idejönnek az emberek, és mi boldogan hátradőlhetünk, miközben sorban állnak a lángosért… Egyáltalán nem biztos, hogy ekkora tömegre van szükség nyáron: a mennyiségi helyett minőségi turizmusra kellene átállni a csúcsszezonban is.

Balassa: – A főszezon zsúfolt nyári időszakát már nem szabad erősíteni, mert akkor előbb-utóbb élhetetlenné válik a Balaton. A nyár már nem tud több vendéget fogadni. Egységes csendrendeletre van szükség az egész Balatonnál. Jelenleg minden településen eltérőek az előírások. Októberben, áprilisban mindenki boldog lenne, hogy lejön egy műrepülőverseny, úgyis kicsit halott a Balaton, viszont júliusban idehozni ekkora rendezvényt bűn… Egy beruházó, vásárló számára biztos befektetés a Balatonnál ingatlant vásárolni. A déli parton épülő házakat és szállodákat nézve viszont nem biztos, hogy minden építkezés szerencsés hosszú távon, hiszen olyan területek is beépülnek, amelyeknek nem szabadna.

A bevétel kalkulálható – és a kár?

Kardos: – Bizonyos fejlesztéseknél vagy például egy nagy fesztiválnál, amelyet a másik parton is lehet hallani, hiába mond nemet az összes többi település, mégis megterhelő a zaj. A bevételt könnyű számszerűsíteni, ám azt még senki nem kalkulálta ki, hogy mennyi kárt okozhat egy ilyen esemény. Hasonlóan a fa- és nádaskivágásokhoz vagy a jetski-divathoz. Vendégek tömegei tehetnék fel a kérdést, hogy mégis minek jöjjenek a Balatonhoz, ha ez is ugyanolyan bebetonozott hely, mint ahol laknak. Nem szabad elérni ezt a pontot. A Balatonnak nem csupán a legnagyobb, hanem szerintem jelenleg az egyetlen komoly versenyelőnye a dalmát tengerparttal vagy bármilyen konkurensével szemben, hogy nemzeti parki környezet fogadja az érkezőket. A déli partnak már eddig sem kedvezett a nagyobb beépítettség.

Kardos: – A legnagyobb fesztiválok bevételeinek csak tíz-tizenöt százaléka marad helyben, miközben a környezetterhelésnek nyolcvan-kilencven százalékát kapja a régió. Ez nem fair, és nem fenntartható.A fő szerkezeti gond az, hogy nem tudjuk itt tartani a nyári bevételeinket, ezért a régiónk gazdasági mutatói alulról súrolják az országos átlagot, ami nonszensz.

 

Balatoni nonszensz: nincs balatoni hal

Oláh: – Ha a tengerparton azt válaszolja nekünk a pincér, hogy nincs tengeri haluk, el sem hinnénk neki. Ehhez képest legális balatoni hal tulajdonképpen nem kerülhet balatoni étterem asztalára. Ugyanakkor legalább harminc olyan étterem van a térségben, amelyik a világ bármely pontján megállná már a helyét, de a mai napig balatoni halat csak horgászengedéllyel rendelkező emberek vehetnek ki a tóból, a vendégek maximum a környező tavak halait kóstolhatják…

 

Az Ibiza-modell megbukott?

Kardos: – A jetskikkel és a diszkósított parttal az a cél, hogy a Balatonból „Ibiza típusú” tömegturizmust csináljunk súlyos zaj- és környezetterheléssel. Siófokon minden jel szerint már megbukott ez a modell, hiszen a siófokiak sem akarták hétfőnként újjáépíteni a fél várost. Ugyanezt most Zamárdi örökölte meg, viszont ez az irány a Balatonnak nem annyira jó üzenet. Arculati elemként pláne nem. A harmadik, a „Riviéra típusú” fejlesztést szokták igazi sikertörténetként emlegetni, leginkább Füred példájára hivatkozva. Ez a koncepció még a legeurópaibb a három közül: nívós környezet jöjjön létre kulturált sétánnyal, sokféle szolgáltatást nyújtó, felújított belvárossal.

Balassa: – Egy egyeztetésen megkérdeztem egy meghatározó turisztikai szakembert, hogy miért nem része a koncepciónak a 84-es út felújítása, amely Bécsből, Sopronból lejön a Balatonhoz. Azt válaszolta, hogy arra nincs szükség: Bécsből a vendég menjen el Budapestre, és onnan majd autópályán le tud jönni a Balatonra…

 

 

 

 

About Fónai Imre

Check Also

Törvényjavaslat tavainkért, így a Balatonért is

— vajon megszavazzák? Vagy egyáltalán, engedik a T. Ház elé vinni?   A Mérce cikke: …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük