Délipart A délipart legnagyobb csobbanásai
Related Articles
A tanú poénjai ma is ülnek. Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap igazgatója: „Csodálatos érzés volt, hogy Bacsó poénjai a mai napig működőképesek…”
Cannes-ban most volt először látható Bacsó Péter filmje, A tanú, cenzúrázatlanul – írta meg a Népszava.
A vetítés előtt Joel Chapron a fesztivál egyik válogatója elmondta: Bacsó műve az egyetlen, melyet 1968-as események után szocialista országban finanszíroztak és kritikus volt a sztálinista rendszerrel szemben. Azt már Fazekas Eszter, a Magyar Filmarchívum restaurálásokért felelős munkatársa tette hozzá: Aczél György kísérleti műnek tervezte A tanút, ezért engedélyezte a gyártást, bemutatási kötelezettség nélkül. 1981-ben úgy került ki a film Cannes-ba, hogy a Hungarofilm akkori igazgatója, Dósai István megmutatta Gilles Jacob igazgatónak. Ezután hosszú politikai csaták következtek, mire végül engedélyezték a premiert – kisebb változtatásokkal. A „cenzúra” íratta bele például a befejező, villamosos jelenetet.
A legfontosabb jelenet, ami visszakerült a filmbe, börtönben játszódik, amikor Kállai Ferenc és Fábri Zoltán a Rajk-perre utalva beszélnek. A közönség jól fogadta A tanút most 2019-ben is. Ahogy Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap igazgatója elmondta: csodálatos érzés volt, hogy Bacsó poénjai a mai napig működőképesek és a vetítőben számos náció képviselője élt együtt a filmmel.
A Délipart már korábban írt arról, hogy A tanú poénjai lassan újra aktuálisak lesznek, úgyhogy mi magunk nem csodálkozunk az értő fogadtatáson. A sok közül csak egy példát idézünk a filmből:
„– Milyen a hangulat felétek, Pelikán elvtárs? Azt olvastam, kitűnő.
– Hol olvastad?
– A hangulatjelentésben.
– Akkor biztos kitűnő!„
