Home / Ország, Világ / Belföldi hírek / Most akkor pereljenek a devizahitelesek, vagy ne?

Most akkor pereljenek a devizahitelesek, vagy ne?

A Kúria csütörtöki állásfogalalása után sem egyértelmű, hogy érdemes-e perre menniük a devizahiteleseknek.
Mármint Magyarországon, mert keletebbi, délebbi és északibb országokban is egyértelműbben rendezték le a devizahiteltémát, ott komolyan kasszába kellett nyúlniuk a bankoknak is, mert kimondatott, hogy nem lehet az árfolyamkockázatot az adósra terhelni. Csak nálunk nem ilyen egyértelmű és a titok nyitja alighanem az, amit Léhamnn György, a siófoki devizaperes ügyvéd anno sokat emlegetett: a háttéralku a kormány és a bankszektor között…
A Népszava szombati számának cikkéből:
„Ha a bíróságok tisztességtelennek nyilvánítják a hitelszerződést, akkor – a Kúria állásfoglalását figyelembe véve – akár pénz is visszajárhat az ügyfélnek. A devizahiteles perek számának növekedésére lehet számítani – állítja a Népszava által megkérdezett Ravasz László. A Kúria fő törekvése, hogy mindenek előtt a szerződések érvényességének fenntartására kell törekedni. A szegedi ügyvéd, aki a kúriai testület ajánlását egyfajta végtörlesztésnek nevezte, azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy csak azoknak érdemes a jogi fórumokhoz fordulni, akiknek a devizahiteles perekben sikerült bizonyítaniuk, hogy az árfolyamkockázatról nem vagy nem megfelelő módon kaptak tájékoztatást a pénzintézettől. Az ügyvéd úgy vélte, hogy a kúriai állásfoglalás elsősorban a folyamatban lévő perekben adhat útmutatást a bíróknak az ítélethozatalhoz.
A tartozás 40-50 százalékát is elengedhetik
Ravasz László egyébként úgy tapasztalja, mintha kedvezőbbé vált volna a bíróságok ítélkezési gyakorlata az adósok javára. A Kúria állásfoglalás szerint a bíróságok az érvénytelenített szerződést ismét érvényessé nyilvánítják, az elszámolásra pedig kétféle megoldást ajánlanak. Az egyik az, hogy a szerződés megkötésének idejéig – visszamenőleges  hatállyal – kiküszöbölik azt a devizanemet (svájci frank, euró, japán jen), amelyben a szerződést megkötötték és ezt forintalapúvá minősítik. Ezt a megoldást azonban Ravasz László nem ajánlja, mert mindössze öt-tíz százalékos megtakarítás érhető el általa. A másik megoldásnál a fennálló tartozás akár a 40-50 százalékát is elengedhetik, ha pedig a hiteladós már túlfizetésben van, akkor még pénzt is kaphat vissza. A kúriai ajánlás szerint ugyanis a forintosítási törvények 2015-ös hatályba lépéséig devizaalapú maradna a hitelszerződés, de az eljáró bírónak maximálnia kell visszamenőleg is az érvényesíthető deviza-árfolyamot. (Kedvezőbb kurzussal számolhat.) Az ajánlás a 2011-ben született, az árfolyamgátról szóló törvény számait veszi iránymutatónak, ami a svájci franknál 180, az eurónál 250, a japán jennél 2 forint.
Egy uniós irányelv azonban ehhez még plusz 20 százalékos árfolyamkockázatot is megjelöl, amelyet a hiteladósnak még abban az esetben is el kell viselnie, ha elmaradt a tisztességes tájékoztatás. Kamatként 2015-ig az eredeti (akkor még devizában számított) kamatot alkalmaznák, de most már forintban, majd ezt követő időszakra 4,5 százalékos marzsot kellene fizetni.
Minden ügy egyedi
Ravasz László álláspontja szerint a Kúria ajánlását azoknál a hitelszerődéseknél is lehet alkalmazni, amelyeket törlesztése, az elévülési időn belül, az elmúlt öt esztendőben már lezárult. A kúriai ajánlás nemcsak a bankoknak szól, hanem a követeléskezelőknek is. Mivel náluk van a legtöbb olyan hitel, amelynek behajthatatlansága végrehajtáshoz vezet, ezért Ravasz László azt ajánlja, hogy az ilyen ügyekben érintett adósok pereljenek, mert az megakasztja a végrehajtást. Az ügyvéd arra nem tudott választ adni, hogy mi lesz azoknak az ingatlanoknak a sorsa, amelyeket már elárvereztek, és volt tulajdonosuk utólag megnyerte a perét. Egyébként minden ügy egyedi, ezért mindenkinek magának kell kezdeményeznie a jogorvoslatot – tette hozzá. A bankokkal is lehet a kúriai ajánlás figyelembevételével egyezkedni, de az ügyvéd szerint ennek csekély az esélye.

Az utóbbi időben több, az adósok számára kedvező ítélet is született, amelyeket a Hitelsikerek.hu honlapszedett csokorba. Egy a Kaposvári Törvényszéken lezajlott  perben megállapították: nem volt külön kockázatfeltáró nyilatkozat, és bár a szerződés egyik pontja tartalmazta, a szövegezése nem tette egyértelművé a kockázat konkrét tartalmát. A szerződése semmisnek nyilvánították, azzal hogy a bank adóstól a továbbiakban nem is követelhet pénzt.

 

Léhmann előre látta…

Másfél évvel ezelőtti halála előtt kevéssel Léhmann György „óvatos optimizmust ajánlott” a devizaadósoknak, az Alfahírnek nyilatkozva. S ahogyan a kúriai állásfoglalás is most az árfolyamkockázat 20 százalékát mindenféleképpen az adósra hárítaná, a siófoki ügyvéd is ezt mondta akkor: „Arra számítok: az árfolyamváltozás nagyobbik részét fizettetik a bíróságok a bankokkal, a kisebbet az adóssal.

 

 

 

About Fónai Imre

Check Also

(Le)engedik a Balatont

Elmúlt a szezon, leengedik a Balaton vizét. Bizonyára van „szakmaibb” indok is arra, hogy miért …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük