Régóta nagy kérdés, kié legyen a Balaton: a tömegeké, az elité vagy az ott lakóké.
Az Összkép átfogó írásából néhány idézet:
„Az egykori vadregényes tóparti táj helyett ma a nyaralóvendégek igényeihez igazodó, megszelídített Balaton-part néz vissza ránk. A tóhoz érkező vendégek kiszolgálása, a szokásaikhoz való alkalmazkodás az elmúlt évszázadokban fokozatosan alakította a balatoni települések kultúráját és természeti környezetét. A történet nem az NDK-s turisták megjelenésével kezdődött. A 19. század második harmadától beszélhetünk klasszikus balatoni fürdőkultúráról, az idegenforgalom kezdete azonban korábbra, a reformkor idejére tehető…
A Balaton felfedezésének következő fontos eseménye a Budapestet Fiumével összekötő Déli Vasút balatoni szakaszának átadása volt 1861-ben. Megépítését a gazdaságélénkítés motiválta, nem a somogyi partvidék fürdőéletének megteremtése. Eredeti három megállóhelye, Balatonszentgyörgy, Boglár és Szántód akkor még nem volt fürdőzőhely. Később Siófokon is lett megálló, ami viszont az 1860-as években szinte kizárólag azért volt fontos, mert át lehetett szállni a Füredre tartó Kisfaludy gőzösre. A szemesi megálló építése viszont már turisztikai döntés volt 1878-ban – a fürdőélet ekkora, a 19. század végére vált nyomós érvvé.
A Balaton Trianon után nemzeti üggyé vált. A magyar tenger nyaralótársadalma addig nem látott módon kiszélesedett. Korábban a Balaton főként jómódú polgárok üdülőhelye volt, akkor azonban megjelentek a legtehetősebbek is, akik korábban inkább a tengerhez utaztak. Emellett az 1930-40-es években már a középosztály szegényebb tagjai, később egyre több munkás is a Balatonra járt nyaralni.
Ellentmondásos folyamat volt, ami egyszerre húzta a tavi idegenforgalmat a professzionalizálódás és az olcsóbb tömegüdültetés irányába. A társadalmi nyitás a balatoni életet szervező intézmények üdülőstratégiájának része volt, különösen a tisztviselők bevonzása. Kedvezményes banki hitelt vehettek fel villaépítéshez, szabadságolási és vasúti kedvezményeket is igényelhettek. A szociális alapú gyereküdültetés fejlesztése is tudatos tervezés eredménye volt. Emellett ekkoriban vált divattá több olyan tevékenység, ami korábban méltatlannak számított: például a sporthorgászat vagy a napozás…
Majd, ugye, a tömegturizmus a Kádár-rendszerben…
A teljes cikk:
fotó: Siófok, fürdőház 1913-ból
(osszkep.hu)