… avagy: miért nem került még állami tulajdonba és a helyi termelői csoportok használatába a balatonboglári BB?
Móring József Attila, a térség fideszes országgyűlési képviselője ellenzékből még azt hangoztatta: újra állami tulajdonba kell venni a BB-t és a helyi termelői csoportok használatába adni. Ebből azonban semmi nem lett, az elmúlt 9 évben sem – erre emlékeztetett az N1 Televízió balatonboglári riportjában dr. Steinmetz Ádám, a Jobbik parlamenti képviselője.
Nagy Sándor, a boglári pinceszövetkezet elnöke újabb gyászszalagot kötött a hazai szőlő- és borgazdálkodást jelképező kiszáradt szőlőtőkére. A magyar gazdák egyre nehezebb helyzetben vannak, mert nem veszik át a terményeiket, illetve az olcsó, rossz minőségű külföldi borok akadálytalanul áramolnak be az országba.
„2004-ben, uniós csatlakozásunkkor 93 ezer hektár szőlőterület volt, 2018-ban 58 ezer és idén további 5 ezer hektáros csökkenés várható – mondta Nagy Sándor. – Ezt a folyamatot kéne megállítani!”
Míg Tokaj környékén zöldszüretre kényszerülnek a szőlőtermelők (vagyis már most levágják a fürtöket), mivel nem veszik át tőlük a termést, a Balaton partján az alacsony felvásárlási árakra panaszkodnak.
Steinmetz Ádám arra hívta fel a figyelmet: a valaha világhírű BB Balatonbogláron 1600 dolgozót foglalkoztatott (és a közhiedelemmel ellentétben elsősorban nem a szovjet, hanem nyugati és amerikai piacokra szállított), ma tudomása szerint 30-at. A képviselő felhívta a figyelmet: tábla jelzi, hogy a BB egy területe ma is eladó…
Nagy Sándor azzal fejezte be: a Brüsszelből hazánkba ömlő felzárkóztatási pénzekből talán mára már mindenki kivette, amit ki akart, bíznak benne, hogy a jövőben már a hazai szőlő- és bortermelés megmentésére is jut belőle…