Home / Egészséges életmód / Környezetvédelem / Kőbehordás a Balatonba: a miniszter válaszolt

Kőbehordás a Balatonba: a miniszter válaszolt

Felmérte-e valaki, hogy milyen ökológiai kockázattal jár 10 ezer köbméternyi kő hónapokig tartó Balatonba hordása? – kérdezte írásban Potocskáné Kőrösi Anita országgyűlési képviselő (Jobbik) az agrárminisztertől, merthogy a Balatontipp.hu-nak azt mondta a tihanyi limnológiai intézet vezetője: őket senki sem kérdezte meg.

A kőbehordás nem jelent ökológiai kockázatot – áll Nagy István miniszter válaszában.

 

„Mikor kezdünk a Balatont megóvó intézkedéseket hozni?”

„Nem más, mint a Balatont legjobban ismerő szervezet, a Magyar Tudományos Akadémia Balatoni Limnológiai Kutatóintézetének igazgatója mondta sajtóérdeklődésre, hogy mivel a várható hatások vizsgálatára senki sem kérte fel őket, ezért nem is lehet bizonyos abban, hogy nem jár-e túlzott ökológiai kockázattal 10 ezer köbméternyi kőből halbölcsőt építeni a Balaton vizébe – írja Potocskáné Kőrösi Anita kérdése indokolásában. – Sajtóinformációk szerint mintegy félmilliárd forintos költséggel 10 ezer köbméter követ hordatnak a Balatonba a Tihanyi-félsziget délnyugati oldala mellett a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program keretében az állami tulajdonú, siófoki székhelyű Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. és konzorciumi társai, a fideszes oszággyűlési képviselő által elnökölt Magyar Országos Horgász Szövetség, valamint a Szent István Egyetem. Ha a tihanyi limnológiai intézet nem tud róla, vajon milyen hidrológiai és ökológiai szakértői anyagra alapozták a 10 ezer köbméter kő Balatonba hordását? És – újra csak a Balaton kutatását végző intézet igazgatóját idézve – a döntéshozók mikor kezdenek el olyan törvényeket hozni, amelyek a Balaton hosszú távú megóvását szolgálják és nem pedig a kiskirályok álmait?  A gombamódra szaporodó beruházások, luxus apartmanházak engedélyezése helyett mikor születnek a balatoni nádas további pusztítását meggátoló jogszabályok?  Eljut-e a döntéshozókig a szakemberek szava, akik szerint a Balatonnál már most el kell kezdeni a klímaváltozás hatásainak a mérséklését, már most sürgős intézkedéseket kellene hozni nemzeti kincsünk megóvása, megőrzése érdekében?”

 

„Sokkal kevesebb kő ez, mint a part kikövezése”

„A tervezetthez hasonló, terméskő mederbe helyezésével mesterségesen létrehozott ívó-élőhelyek kialakításának komoly szakmai múltja van, a szakirodalmi források szerint a Balatonban 25 ilyen mesterséges ,,akadót” hoztak létre, illetve újítottak fel a szakemberek az 1950-es évekig – olvasható Nagy István agrárminiszter válaszában. – Ilyen élő- és ívóhelyfejlesztés megvalósításának igényét a Balatoni Limnológiai  Intézet vezető halbiológiai kutatója is nevesítette 2010. évi publikációjában, de szerepel a Balaton-felvidéki Nemzeti Park dokumentumaiban is”.

Nagy István szerint a fejlesztés kifejezetten kívánatos, a balatoni halállomány megerősítése szempontjából pozitív hatású. „A mederbe helyezni tervezett 10 ezer m3 terméskő mesterséges aljzatként jelentkező valós hatása eltörpül a Balaton évtizedekkel ezelőtt kiépített partvédő kövezéseinél, a hajókikötők vagy vitorláskikötők hullámtörő gátjainál felhasznált kövezések felületéhez képest, ezzel összefüggésben az esetleg feltételezhető negatív hatások is elenyészőek a teljes területre vonatkoztatva. A Balaton Natura 2000 terület státusza miatt a konzorcium megvizsgálta a beruházás miatti várható hatásokat, ami alapján egyértelművé vált, hogy ebben az esetben nincs szükség hivatalos hatásbecslés elvégzésére. A tervezéskor a konzorcium kikérte az illetékes vízügyi és vízvédelmi hatóság tájékoztatását is, ami alapján a tervezett kőszórások nem vízjogiengedély-kötelesek, emiatt a vonatkozó jogszabályok nem írják elő ehhez hatástanulmány készítését sem. A mederkezelői hozzájárulást megadó Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szakvéleménye szerint a beruházás áramlási holttérben, a mederfenéken történik, ezért az áramlási viszonyokra kifejtett hatása a számítási hibahatár alatt van.”

Az agrárminiszter kifejti: mindezek miatt nem merült fel, hogy a beruházó a Balatoni Limnológiai Intézethez forduljon, e szervezet felé tájékoztatási kötelezettséget sem ír elő a jogszabály. Ettől függetlenül – írja válaszában Nagy István – a tihanyi intézet munkatársai tudtak az újonnan létrehozandó mesterséges akadók tervéről, azt alapvetően támogatták, ami nem meglepő, hiszen az említett 25 mesterségesen kialakított, vagy felújított akadó sem okozott semmiféle ökológiai, vagy áramlási problémát a tó életében, pozitív halgazdálkodási hatásuk ugyanakkor megkérdőjelezhetetlen.

 

 

fotó: Balatontipp.hu

 

 

About delipart

Check Also

Siófok, Füred, Keszthely, Lelle – a déli part „győzött” idén nyáron (is)

Az odalátogatók számában az északi és a déli part versenyét, mintegy 30 százalékkal a déli …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük