Schmidt Jenő: a Dél-Dunántúlon sem segít érdemben a falusi csok

Schmidt Jenő, Tab fideszes polgármestere, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke szerint azoknak a falvaknak jelent komoly fejlődési lehetőséget a falusi csok, amelyek fejlett körzetközpontok – mint például Győr, Kecskemét, Székesfehérvár, Paks – agglomerációjában találhatóak. Nagyjából harminc kilométeres körzetben, az ettől távolabb esőkön, valamint az olyan térségben lévőkön, ahol nincsenek fejlett nagyvárosok – mint például a Dél-Dunántúl –, érdemben nem segít a támogatás.

 

– Ha a legközelebbi nagyvárosban akad normális munka, normális fizetéssel, s megfelelő a tömegközlekedés, akkor az emberek hajlandóak lesznek odaköltözni ezekbe a falvakba – mondta. – A többi településen viszont csak néhányan tudják majd igénybe venni a támogatást, jellemzően helybéliek, vagyis ettől nem nő majd az adott falu népessége.

A TÖOSZ elnöke szerint érthető, hogy a döntéshozók meghatároztak kritériumokat, de szövetségük szerint ezeken valamelyest enyhíteni kellene. – Több, ezer fő alatti kistelepülésről kerestek meg bennünket, ahol azért nőtt a lélekszám, mert beköltözött egy nagycsalád, ám ettől még ugyanolyan rossz helyzetben vannak, mint a többiek – jegyezte meg Schmidt Jenő. –

Éppen ezért azt javasoljuk, hogy minden ezer főnél kisebb faluban lehessen igényelni a falusi csokot. Ez ráadásul nem növelné jelentősen a támogatási keretet. És azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a falvak elnéptelenedésének megállítására a falusi csok csak az első lépés, még rengeteg infrastrukturális, oktatási és egészségügyi fejlesztésre, szolgáltatások beindítására lesz szükség, hogy hatása legyen – tette hozzá.